A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A szív gyógynövényének is nevezik, mert bizonyítottan jó szíverősítő és szívnyugtató.
A növényt évszázadok óta ismerjük, többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő.
Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, de más források szerint is szívpanaszok enyhítésére használta a népi orvoslás. Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták a 19-20 századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. A kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy semmilyen mellékhatása nincs, ezért tartós kezelés is végezhető vele.
A galagonya a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Legelők, erdőszélek, cserjések rózsaszín vagy fehér virágú, piros vagy fekete bogyótermésű tövises cserjéje, de nevelhető a házi kertben is. Számos változata, alfaja ismeretes, a hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya és az egybibés a leggyakoribb. Népies nevei: gelegenye, giligán, saragonya, fehértövis, Krisztustövis, Isten gyümölcse, istenalma, májusvirág.
Galagonya a mitológiában
Az ősi mítoszok szerint a növény villámból keletkezett, ezért a germánok galagonyát használtak a halotti máglyákon, azt remélve, ezzel segítenek, hogy a halottak lelkei a mennybe jussanak.
A római Maia istennőnek és férfi párjának, Maiusnak volt a fája, valamint a június 1-jén ünnepelt Carda istennőé, aki elveszett szüzességéért cserébe kapta Janus istentől a fehér virágú, tüskés ágat.
Az ókori görögök galagonyaágat égettek Hümenaiosz oltárán. A házasság istene, Hümenaiosz, amikor kedvesével a saját nászünnepén vett részt, váratlanul meghalt. Azóta emlékére galagonya virágaival ékesítik fel a mennyasszonyokat, a lakodalmi köszöntőket pedig hümenaiosznak hívják.
A keresztény hagyományban Mária szüzességét jelképezte a galagonya.
A kelták szerint a galagonya a tél és a sötétség istenének a fája. A hónapok közül azért lett a május fája, mert valamikor ebben a hónapban tartózkodni kellett a nemi érintkezéstől. E böjtös időszakra a rómaiak a Flora istennőnek szentelt április végi, május elejei orgiába fúló mulatságokon, a három napig tartó Floralia ünnepen készültek fel. Ezeket a galagonya fehér virága is díszítette. A Flora-ünnepeket követő gyászidőszak május 4-én, Szent Flórián vértanúságának a napján vette kezdetét. E napon a britek még a múlt században is a források, kutak körüli galagonyabokrokhoz vonultak, öltözetüket megtépdesték, és a rongyokat az ágakra aggatták.
A növénnyel szemben táplált vegyes érzelmeket jelzik a ma is élő brit hiedelmek. Virágzó ágát tilos bevinni a házba, mert állítólag a keresztre feszített Jézus töviskoronája galagonyából készült, s ezért a családban bekövetkező halálhoz vezet. Ez okból levágni sem szabad a bokor ágait.
Némelyek szerint a galagonya szent növény, amelynek segítségével - mivel nincsenek benne negatív energiák - megnyugvás nyerhető. Sokfelé úgy tartják, hogy szerencsét hoz a tulajdonosának, és jó termést a földnek, melyen található. Ha Szent Iván éjszakáján vagy mindenszentekkor alája ül az ember, tündérvarázslatban lesz része. Régen a galagonyabokrokat a tündérek találkozóhelyének tekintették, ezért a szántás idején köröket rajzoltak köréjük, nehogy az ekével háborgassák őket. A galagonya virágzása biztos jele annak, hogy vége a télnek és küszöbön a tavasz, ezért az évszakváltás jelének vagy időjárási ómennek is tekintik.
Természetes szíverősítő
Az isteni gyümölcs szívelégtelenség, ritmuszavarok, artériás görcsök elleni természetes gyógyszer, kiváló értágító. Hatóanyagai serkentik a szív működését, a keringést, vérnyomás- és koleszterincsökkentő.
Jótékony hatása annak tulajdonítható, hogy a szívkoszorúerek tágításával javítja a szívizomzat vérellátását, elősegíti azokat az anyagcsere-folyamatokat, amelyeknek következtében nő a szívösszehúzódások ereje, s az úgynevezett angiotenzin-átalakító enzim gátlásával fékezik a vérnyomás-növekedést.
Az értágítás egyrészt annak tulajdonítható, hogy bizonyos flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát, másrészt jó néhány anyagot megakadályoznak abban, hogy a szívbeli erek simaizmát összehúzzák.
Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea. Kísérletek igazolják, hogy napi 2-3 galagonyatea rendszeres fogyasztása jelentősen javítja a szívbetegek állapotát. Mellékhatása hosszú távú használatnál sem ismeretes, ellenjavallata nincs.
Nyugtató hatása miatt krónikus álmatlanság kezelésére is alkalmazzák. A nyugtató hatása fokozása érdekében jól társítható más gyógynövényekkel.
Hogyan gyűjtsük?
A leveleket kora tavasszal, a virágzó hajtásokat májusban, a terméseket pedig izzó-piros, kemény formájukban szedjük. Házi termesztésre egybibés vagy cseregalagonyát válasszunk, a piros virágú, különböző nemesített díszfajoknak nincs gyógyhatásuk. Árnyékos, szellős helyen szárítsuk meg, így egész évben készíthetünk belőle teát.
A galagonya elsősorban az idősebb vagy a középkorú betegek gyógynövénye. Ritkán fordul elő, hogy kismamák is alkalmazzák. Esetükben fontos, hogy orvosi utasítás és előírás alapján használják.
Hogyan használjuk?
Tea: 2 dl forró vízzel forrázzunk le 1 teáskanálnyi szárított galagonyalevelet, majd 15 perc elteltével szűrjük le. Naponta 2-3 csésze tea fogyasztása javallott.
Tinktúra: Virágból, levélből, bogyóból készül.
Fűszerként: A galagonya terméséből gyümölcszseléket és mártásokat lehet készíteni.
Lekvárként:
Hozzávalók: 1 kg galagonyabogyó, cukor, víz, csipet tartósító
A megtisztított piros bogyókat főzés előtt nyomkodjuk szét, és annyi vizet öntsünk rá, hogy egyharmadáig ellepje, tegyük hozzá a cukrot, majd főzzük puhára. Utána szitán törjük át, és lassú tűzön állandóan kevergetve, sűrítsük. A tetejére tegyünk pici tartósítót.
Forrás: astronet.hu
A citrusfélék köztudottan rendkívül egészségesek magas C-vitamin tartalmuk miatt. Egyetlen átlagos méretű narancs tartalmazza a felnőttek számára ajánlott nap C-vitamin mennyiséget. Amellett, hogy finom és egészséges, a hajvégápolásban is megállja a helyét. Rendkívül jó hatással van a töredezett hajra.
Utolsó kommentek